Muhammad Ali (Cassius Clay)

M�lt�nytalanul kev�s a magyar nyelv� inform�ci� az interneten Muhammad Alir�l, a profi boksz mindezid�ig tal�n legnagyobb alakj�r�l. �ltal�nos m�velts�g-gyorstalpal� gyan�nt k�zreadjuk �letrajz�t, k�r�lj�rjuk szem�lyis�g�t.

Muhammad Ali az 1960-as �s 70-es �vek egyik legismertebb sportembere volt. Olimpia bajnok, h�romszor nyerte el a neh�zs�ly� vil�gbajnok c�met, s ezt 19-szer siker�lt megv�denie. De nemcsak sportteljes�tm�ny�vel ker�lt a figyelem k�zpontj�ba. Sz�nes, olykor extrovert�lt szem�lyis�ge, a muzulm�n hitre val� �tt�r�se, majd k�s�bbi, egyre ink�bb elhatalmasod� Parkinson-k�rja egyar�nt kiv�l�an alkalmas arra, hogy mag�ra vonja a m�dia figyelm�t. 1981-es visszavonul�sa ellen�re is emblematikus figur�ja a sportnak.

A Louisville-i �vek

Muhammad Ali Cassius Marcellus Clay n�ven l�tta meg a napvil�got egy c�mfest� �s egy h�ztart�si alkalmazott fiak�nt Louisville-ben. Az �k�lv�v�st egy helyi rend�r biztat�s�ra kezdte el, miut�n a fi�nak ellopt�k a biciklij�t. A k�z�piskol�ban tanulm�nyi t�ren - finoman sz�lva - nem �rult el k�l�n�sebb tehets�get: a 395 v�gz�sb�l Cassiusnak csak a 376. eredm�nyt siker�lt megcs�pnie az �retts�gin. Ann�l jobban megy a buny�. 1955 �s 1960 k�z�tt 108 meccset v�v amat�rk�nt. Hatszor nyeri el a Kentucky Aranykeszty�t, k�tszer a Nemzeti Amat�r Bajnoks�got, k�tszer a Nemzeti Aranykeszty�t. 1960-ban a R�mai Olimpi�n az � nyak�ba akasztj�k az arany�rmet f�lneh�zs�lyban.

Mikor visszat�r R�m�b�l sz�l�v�ros�ba, csal�dottan �rz�keli, hogy nem nemzeti h�sk�nt fogadj�k. A legenda szerint az Ohio foly�ba haj�totta az olimpiai med�lt, mikor egy Louisville-i �tteremben szerinte a nem megfelel� fogadtat�sban r�szes�lt.

Ali, a profi �k�lv�v�

Profik�nt els� meccs�t 1960 okt�ber�ben j�tssza a neh�zs�ly� Tunny Hunsaker ellen, pontoz�sos gy�zelemmel. Majd sorozatban megnyeri a k�vetkez� 18 m�rk�z�st, k�z�l�k 15-�t ki�t�ssel. 1964. febru�r 25-�n ker�lt sor az akkori neh�zs�ly� bajnok, Sonny Liston elleni k�zdelemre. Listonr�l �gy gondolt�k a szakemberek, hogy verhetetlen, ez�rt m�g nagyobb felt�n�st keltett, hogy a m�rk�z�st megel�z� hetekben a 22 �ves Ali a - sajt� nagy �r�m�re - sz�nes nyelven ecsetelte elj�vend� gy�zelm�t, iskolap�ld�t mutatva a profi boksz elk�vetkezend� nemzed�keinek. A felt�n� viselked�st az koron�zta meg, hogy a 7. menetben Clay ki�t�tte Listont.

Nem sokkal a m�rk�z�s ut�n ism�t siker�lt sokkolnia a sport vil�g�t. �tt�r az iszl�m hitre; nev�t ekkor v�ltoztatta Muhammad Alira. A k�vetkez� k�t �vben kilencszer v�dte meg vil�gbajnoki c�m�t, amelyt�l azt�n 1967-ben megfosztott�k, mivel Ali - vall�s�ra hivatkozva - nem volt hajland� bevonulni az amerikai hadseregbe. �t �v b�rt�nre �t�lt�k, de fellebbez �s szabadl�bon marad. Lelkiismereti okokra hivatkozva ugyanakkor a vietn�mi h�bor� alatt nem hajland� buny�zni Amerik��rt.

1970-ben kezdi �jra a buny�t, �s r�vid id� alatt visszaverekszi mag�t a cs�csra. Illetve majdnem a cs�csra. 1971. m�rcius 8-�n ugyanis �let�ben el�sz�r elvesz�ti a vil�gbajnoki c�m�rt val� k�zdelmet. Joe Frazier ellen marad alul pontoz�sban.

�m ami k�sik, nem m�lik. 1974. okt�ber 30-�n ism�t � a neh�zs�ly� vil�gbajnok, miut�n Zaire-ban ki�ti George Foremant. Ezut�n sorozatban t�zszer v�di meg a c�met. 1975. febru�r 15-�n elvesz�ti ugyan a Leon Spinks elleni �sszecsap�st, de csak r�vid ideig fosztja meg Spinks a koron�t�l, ugyanis az ugyanez �v szeptember 15-i visszav�g�n m�r Ali nyer. Az �k�lv�v�s t�rt�net�ben p�lda n�lk�li, hogy valaki h�romszor nyerje el a vil�gbajnoki c�met neh�zs�lyban.

1979. j�nius 22-�n Muhammad Ali hivatalosan bejelenti visszavonul�s�t. Ennek ellen�re kih�vja Larry Holmest, az �j vil�gbajnokot. Veszt�re. 1980. okt�ber 2-�n Holmes cs�ny�n megveri: a 11. menetben ki�ti a kor�bbi bajnokot. Miut�n pontoz�sos k�zdelemben Trevor Berbick-t�l is kikap, Ali 1981 december�ben megint visszavonul, ez�ttal azonban v�g�rv�nyesen.

A kult�rh�s

Ali nemcsak vill�mgyors kezei, bombaszer� �t�sei, f�rge l�bmunk�ja vagy eredm�nyei r�v�n ker�lt a reflektorf�nybe. � volt az, aki felfedezte, hogy a ring egyben sz�npad is, s ezzel minden ut�na k�vetkez� sportol�t kihozta a sz�n�szt. R�j�tt, hogy a m�dia kiv�l�an felhaszn�lhat� a versenytaktik�ban. B�r nem � volt az els�, aki a meccsek el�tti nagyhang� dicseked�ssekel igyekezett megr�m�teni az ellenfelet, de � volt, aki m�v�szi szintre emelte a g�nyt, a nevets�gess� tev�st.

Am�g a fent eml�tett verb�lis show-m�soroknak kifejezetten �r�lt a m�dia, Ali vall�si meggy�z�d�s�nek �s �ntudat�nak m�r kev�sb�. A Black Muslim nev� iszl�m vall�si csoportot, amelyhez csatlakozott, vesz�lyesnek �s felforgat�nak tartotta az amerikai k�zv�lem�ny, s fejf�j�st okozott a hivatalos politik�nak, amikor a katonas�g �s a vietn�mi hadsz�nt�r helyett a b�rt�nt v�lasztotta. M�r csak az�rt is, mert addig megszokott volt, hogy a fekete sportol�k j� �s szer�ny fi�k, �s ami a legfontosabb, nagyon tisztelettud�k a feh�r hatalom ir�ny�ban.

A visszavonul�s ut�n

Az ut�bbi k�t �vtizedben a m�dia figyelm�t legink�bb Ali betegs�ge k�t�tte le. A volt bokszol� Parkinson-k�rban szenved. Az orvosok szerint ez a fej�t �rt nagy erej� �t�sek k�vetkezm�nye, s sz�mos orvos �s t�rsadalmi szervezet Ali betegs�g�re hivatkozva szeretn� az �k�lv�v�st betiltani.

A betegs�g t�neteinek - reszket�s, egyens�lyzavarok, eml�kezet kihagy�s - l�tv�nya val�ban sokkol� a hajdani bajnokon, �m ne feledj�k, mindez nincs hat�ssal az �rtelmi k�pess�gre. Ali az ut�bbi id�ben t�bbsz�r is hallatta szav�t t�rsadalmi k�rd�sekben.

1990-ben Ali Irakba utazott Szaddam Husszeinhez, hogy megakad�lyozza az �b�lh�bor�t. Az 1996-os atlantai olimpi�n � gy�jtotta meg a l�ngot, s a 2001-es New Yorkot �rt terrort�mad�s ut�n felh�vta Amerika �s a vil�g figyelm�t az iszl�m vall�s b�k�s mivolt�ra, mondv�n, a terrorist�kat hiba azonos�tani az iszl�mmal; ugyanakkor orsz�ga nev�ben egy�rtelm�en el�t�lte a puszt�t�st. Az iraki h�bor� kapcs�n a b�ke mellett foglalt �ll�st.

T�bb szak�js�g m�ig �t tartja minden id�k legnagyobb neh�zs�ly� �kl�z�j�nek. 1995-ben Muhammad Ali M�zeum ny�lt sz�l�v�ros�ban Louisville-ben.