�ghajlatv�ltoz�s: Vegy�k komolyan

K�ts�gtelen, hogy a bulv�rsajt� �ltal t�lalt kret�ns�gek �s az olyan mosolyra k�sztetõ hollywoodi filmek, mint a Holnaput�n f�ny�ben neh�z komolyan venni a glob�lis felmeleged�s �s az �ghajlatv�ltoz�s vesz�ly�t. Pedig kellene. A BBC �ltal k�z�lt tanulm�ny sz�mba veszi a t�nyeket, �s el�g kellemetlen k�vetkeztet�sre jut.

A terrorizmusn�l is nagyobb gond

Az angol minisztereln�k, Tony Blair szerint az �ghajlatv�ltoz�s a legnagyobb k�rnyezeti kih�v�s, �s enn�l is tov�bb megy a minisztereln�k egyik tudom�nyos tan�csad�ja, David King, aki szerint ez a vesz�ly m�g a nemzetk�zi terrorizmusn�l is nagyobb fenyegetetts�get jelent.

A tud�sok egyet�rteni l�tszanak abban - m�g ha k�l�nb�zõ m�rt�kben is -, hogy a k�t angolnak igaza van. Nagyon val�sz�nû, hogy az emelkedõ hõm�rs�klet k�vetkezt�ben �j fejlem�nyek sora bukkan fel a F�ld�n, hab�r senki se tudja megmondani, hogy ez a folyamat milyen gyorsan fog bek�vetkezni, �s kikre lesznek a legnagyobb hat�ssal.

Az �let a F�ld�n a term�szetes �vegh�zhat�s miatt l�tezik. Ez nem m�s, mint a l�gk�r k�pess�ge arra, hogy pont annyi meleget tartson meg nek�nk, amely a fajok szaporod�s�hoz el�g - �s nem t�bbet. A kl�mav�ltoz�st figyelemmel k�s�rõ t�bb ezer f�ggetlen tud�s alkotta nemzetk�zi konzorcium, az IPCC szerint az ipari szennyez�s emelked�se term�szetellenesen fokozza ezt a hat�st, �s �gy egyre t�bb meleg reked meg itt a F�ld�n, ahelyett, hogy kil�pne az ûrbe. A fõ gond a sz�nhidrog�nek (olaj, sz�n, g�z) el�get�s�bõl �s mezõgazdas�gi hasznos�t�s�b�l sz�rmazik. A legjobban a sz�ndioxid (CO2) seg�ti elõ az �vegh�zhat�st. Az ipari forradalom elõtti �llapothoz k�pest a sz�ndioxid l�gk�ri koncentr�ci�ja k�r�lbel�l 50 sz�zal�kkal emelkedett, �s �vi f�lsz�zal�kos emelked�s mutathat� ki napjainkban is.

Emelkedõ hõm�rs�klet

A sz�ndioxid �s m�s szennyezõd�sek szintj�nek emelked�s�nek komoly k�vetkezm�nye lesz. Az IPCC szerint emelkedik az �tlaghõm�rs�klet, ami megj�solhatatlan idõj�r�st �s emelkedõ tengerszintet okozhat, azaz az eg�sz �ghajlati rendszer kiz�kken a r�gi ker�kv�g�sb�l.

Az IPCC becsl�se szerint, ha �gy folytatjuk, akkor 2100-re a tengerek szintje 9-88 centim�terrel fog megnõni, az �tlaghõm�rs�klet pedig 1,5-5,5 Celsius fokkal lesz magasabb a mostanin�l. Ez nem hangzik f�lelmetesen, �m gondoljunk bele: a legut�bbi j�gkorszak csak 4-5 fokkal volt hidegebb main�l.

A szkeptikusok azonban nehezen meggyõzhetõk. Szerint�k az �ghajlatra val� emberi hat�s elhanyagolhat�, �s a sz�ndioxid sem befoly�solja �rdemben az �vegh�zhat�st. M�sok szerint az IPCC m�r�sei eleve hib�sak, �s az elõrejelz�sek megb�zhatatlanok. Megint m�sok �gy gondolj�k, hogy a melegebb vil�g jobb lesz nek�nk.

Azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy t�l sok m�g a bizonytalans�gi t�nyezõ az �ghajlattal �s azt ezt befoly�sol� faktorokkal kapcsolatban.

L�ssuk a t�nyeket!

Ugyanakkor a kor�bbi szkeptikusok k�z�l m�r t�bben is elismerik, hogy az �ghajlat v�ltozik, �s erre reag�lnunk kell valahogy. Nem felt�tlen�l a k�vetkezm�nyek m�rs�kl�s�rõl van sz�, hanem sokkal ink�bb arr�l, hogy megtanuljunk alkalmazkodni a v�ltoz�sokhoz.

Egyik probl�ma az, hogy az �ghajlatv�ltoz�s a tudom�nyos-fantasztikus mûfaj egyik felkapott t�m�ja lett, Hollywood �s bar�taik olyan ijesztõ t�rt�netekkel etetik a n�pet, amelyeknek nem sok, sõt olykor semmi k�z�k sincs a val�s�ghoz. De a t�nyek kij�zan�t�ak. Tudjuk, hogy a glob�lis felsz�ni hõm�rs�klet 0,6 fokot emelkedett az elm�lt 140 �vben. A t�z legmelegebb �v mindegyike 1990 ut�n volt, �s 1997-tõl az �sszes �v ide tartozik!

A v�rhat� k�vetkezm�nyek is elgondolkodtat�ak. Sok v�zszeg�ny r�gi� feltehetõen m�g sz�razabb lesz. N�h�ny orsz�g tal�n majd bõvebb term�st tud betakar�tani, m�g m�shol esni fog a mezõgazdas�gi hozam. A tengerszint emelked�se miatt sok partszakasz lakhatatlann� v�lik majd, az idõj�r�s rendszere megv�ltozik, t�bb hõhull�m, asz�ly, �rv�z, vihar fordul elõ.

A seg�lyszervezetek m�r figyelmeztettek, hogy ezek a kombin�lt hat�sok komolyan cs�kkenthetik a szeg�ny vid�ken �lõ emberek nyomorb�l val� kiemel�s�nek es�ly�t. Azzal is sz�molni kell, hogy a hat�sok �nmagukat erõs�tik, a hõm�rs�kletemelked�s hat�s�ra p�ld�ul t�bb met�ng�z keletkezik a sarki tundr�kon, t�bb sz�ndioxid ker�l a levegõbe a ki�gett ter�letekrõl, �s �gy tov�bb.

Az igazi hat�sok csak k�sõbb j�nnek

Kevesen tudj�k azt is, hogyha valahogy meg is tudn�nk �ll�tani a g�zkibocs�t�st m�g ma, a felmeleged�s akkor is m�g �vtizedekig vagy �vsz�zadokig folytat�dna. Amit ma csin�lunk, az sz� szerint meghat�rozza, hogy meddig b�rja m�g a gr�nlandi j�gtakar�, mielõtt v�gleg eltûnik. (Az�rt minimum kell p�r sz�z �v.)

Az �llatvil�g, amely kev�sb� k�pes alkalmazkodni, mint az ember, szint�n neh�z helyzetbe ker�l. Egy tanulm�ny szerint a k�vetkezõ f�l �vsz�zadban fajok sz�zezreit fenyegeti a kihal�s lehetõs�ge az �ghajlatv�ltoz�s miatt.

A helyzetet bonyol�tja, hogy gazdas�gi �rdekek miatt neh�z olyan nemzetk�zi meg�llapod�st tetõ al� hozni, ami a g�zkibocs�t�s visszaszor�t�s�t garant�lni tudn�. A Kiot�i Egyezm�ny, amely a gazdag orsz�gok g�zkibocs�t�s�nak cs�kkent�s�t c�lozza, egy apr�, de fontos kezdet lehet az �ghajlatv�ltoz�s elleni nemzetk�zi k�zdelemben. Igaz, az USA, ami a vil�g g�zkibocs�t�s�nak negyed��rt felelõs, nem �rta al� az egyezm�nyt. Az is gond, hogy az egyezm�ny nem �rja elõ a fejlõdõ orsz�goknak, hogy cs�kkents�k a g�zkibocs�t�st, hab�r a gyorsan iparosod� orsz�gok, mint p�ld�ul, K�na nemsok�ra �len j�rnak a k�ros anyag kibocs�t�sban, �s m�s szeg�nyebb orsz�gok is ig�nylik a magasabb �letsz�nvonalat.

Eset�kben a g�zkibocs�t�s cs�kkent�se jelentõs anyagi �ldozatot k�vetelne. A g�zkibocs�t�s cs�kken�se alacsonyabb gazdas�gi n�veked�st eredm�nyezne, k�sleltetve a munkahelyteremt�st �s az adott orsz�g szeg�nys�gbõl val� kil�bal�s�t.

Dr. Geoff Jenkins, a Brit Meteorol�gia Hivatal egyik vezetõje a k�zelm�ltban �gy nyilatkozott: "Az elm�lt n�h�ny �vtizedben egyre t�bb bizony�t�k van arra, hogy az ember befoly�solja az �ghajlatot. El�rt�k azt a pontot, ahol m�r csak az emberi tev�kenys�g bevon�s�val magyar�zhatjuk, hogy mi t�rt�nik".

�s ezek a "t�rt�n�sek" olyan vil�gba vezethetnek, amelyben �rv�ny�ket vesztik minden kor�bbi tapasztalataink.